Hírek, gondolatok, kiscicák

2016. október 15., szombat

Kihalásról kezdőknek - Exo kisokos

3:47 Posted by Kristóf Szöllösi , , No comments
Bár az exoskeletonokat jó eséllyel gyakorlatilag mindenki valamilyen sci-fiből ismeri (Elysium, A holnap határa, ne adj’ isten Acélszentek), a mesterséges külső vázak története meglepően régre nyúlik vissza. Én magam se gondoltam volna, de a GE, az amerikai hadsereggel együttműködve, már az 1960-as években kifejlesztette a saját exoskeleton prototípusát, a Hardimant. A 680 kilós, elektromossággal hajtott monstrum meghuszonötszörözte a felhasználó erejét, azonban a sorozatgyártásig végül nem jutott el, mert mozgás közben gyakran irányíthatatlan rángatózásba kezdett, amivel veszélyeztette volna a pilóta testi épségét. Emberrel végül ezért sosem próbálták ki, hiszen túl veszélyes lett volna.

Hardiman
forrás:cyberneticzoo.com 


A Hardiman projekt nem zárult sikerrel, ez azonban korántsem szegte kedvét az exókkal foglalkozó kutatóknak, sőt, épp ellenkezőleg. 1972-ben a Belgrádi Ortopéd Klinikán fejlesztettek ki és teszteltek egy mozgássérültek rehabilitációjára szánt vázat (jelenleg valamelyik moszkvai múzeumban lehet megtekinteni), 1986-ban pedig Monty Reed, az ejtőernyős balesete miatt lebénult katona látott neki a saját exoskeleton kifejlesztésének, miután a kórházban elolvasta Robert Heinlein Csillagközi invázióját. Ez utóbbi projekt a mai napig fut, a LIFESUIT névre keresztelt exo jelenleg a 14-es verziónál tart.

Kezdetben az exókat vagy vasból, vagy alumíniumból akarták megépíteni, azonban ezek az anyagok vagy túl nehéznek bizonyultak (vas), vagy nem voltak elég szilárdak (alumínium), így felváltotta őket a könnyű de erős titán, aztán pedig a különböző szénszálas kompozit anyagok. A modern exók ennek megfelelően már jóval könnyebbek az elődjeiknél: 680 kiló helyett alig nyomnak 20-30 kilót.

A modern exók szervomotorokkal és hidraulikus hengerekkel mozog, az ehhez szükséges energiát pedig akkumulátorokból szerzi. Bár elméletben gondolkodnak már szilárd-oxid üzemanyagcellás megoldásokon is, de mivel egy ilyen berendezés alsó hangon is 600-700 fokon üzemel, ezt egyelőre érthető okokból nem akarják emberek hátára aggatni. :D

Jelenleg katonai és civil felhasználásra is fejlesztenek exókat. Előbbinél a cél a gyorsabb, erősebb és strapabíróbb katona megalkotása, míg utóbbinál inkább a mozgássérültek rehabilitációja, illetve a tűzoltók és a katasztrófaelhárítók munkájának megkönnyítése a feladat.

Civil felhasználások

A civil területek közül egyértelműen az orvosi felhasználásra szánt modellek emelkednek ki. Az exók jelentősen megkönnyítik a fizikoterápiát, sőt, akár a kerekes székek jövőbeli alternatíváját is jelenthetik, és segíthetnek a mozgáskorlátozott embereknek, hogy újra járni tudjanak. Elsőre talán kicsit meredeken hangzik ez a dolog, pedig egyáltalán nem az: a 2014-es braziliai labdarugó világbajnokság kezdőrúgását például egy lebénult brazil tini végezhette el, hála egy gondolattal vezérelt exónak.

Kezdőrúgás a VB-n
forrás: twitter


De nem csak az orvosok érdeklődnek a technológia iránt: a tűzoltóknak és a katasztrófavédelem embereinek is jól jönne például a többszörösére növelt erő. Egy exoskeleton segítségével például jóval könnyebben takarítható el az útból a törmelék. A japán Cyberdyne cég HAL (Hybrid Assistive Limb) elnevezésű exójából például készült olyan verzió, melyet Fukushimában terveztek bevetni, hogy megkönnyítsék a sugárszennyezett anyagok feltakarítását.

Katonai felhasználások

A katonai fejlesztések már jóval kevésbé publikusak, mint a civil szféra projektjei, annyit azonban még itt is elárulnak az átlagembernek, hogy a cél egy erősebb, gyorsabb, szívósabb katona megalkotása. Az exóval felszerelt katonák jóval több felszerelést tudnak magukkal vinni és később is fáradnak el, mint társaik, hiszen a súlyok nagy része nem őket, hanem a keretet terheli. Ugyanilyen okból jobban páncélozottak és így védettebbek lehetnek társaiknál.

Katonai felhasználásra szánt HULC exo
 forrás: walyou.com

Az exók egy másik, elsőre talán kevésbé egyértelmű előnye a készletek kipakolásakor jelentkezik. Egy exóval felszerelt katona gyorsabb és erősebb társainál, épp ezért a készletek kipakolásakor kettő, esetleg három ember helyett is dolgozhat, az így felszabadult munkaerő pedig más, kritikusabb helyeken vethető be.

Árak

Most jön a lényegi rész: mégis mennyi kell fizetni, ha az ember holnaptól félistennek akarja képzelni magát egy olyan lebombázott és pusztulni hagyott kontinensen, mint Európa? :D
Bár napjainkban még csak a prototípusok tesztelése megy, ettől függetlenül néhány modell ára már publikus, és nem is annyira durva, mint várná az ember (legalábbis engem meglepett, mikor rájöttem, hogy nem is kell mindkét vesémet kivágni egy exóért). A japán Cyberdyne által gyártott HAL például 20.000 dollárért már vihető, de a kaliforniai SuitX Phoenix modellje sem drágább 40.000 dollárnál. A legdrágább modell, amit találtam, az az izraeli ReWalk Robotics ReWalk Personal 6.0-s verziója volt, amiért már 70.000 dollárt is elkérnek a készítők.
Lehet, így átszámolva forintba még mindig elég durva összegeket kapunk, de azért gondoljunk csak bele: mennyire fogunk majd örülni új szerzeményünknek, amikor elkezdenek hullani a bombák… :D

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése